Egy prágai kísérlet végső soron nagyobb hatással lehet a Bitcoinra, mint a tipikus ETF-áramlási diagramok. John D’Agostino, a Coinbase intézményi üzletágának vezetője a december 10-én megjelent "Crypto In America" műsorban megjegyezte, hogy a Cseh Nemzeti Bank elkezdte tesztelni a Bitcoint nemzeti kincstára és fizetési rendszere számára. Azt sugallta, hogy az eurózónai központi bankok körében valószínűleg terjedni fog az ilyen kezdeményezések iránti érdeklődés.
"A cseh nemzeti bank nagyon jól választotta ki szolgáltatóit," mondta D’Agostino, elmagyarázva, hogy a bank "hozzáadja a Bitcoint nemzeti kincstárához, és aktívan kísérletezik és tanulja, hogyan használhatja azt valós idejű fizetésekhez." Bár a pilóta program szerény – körülbelül egymillió dollárnyi Bitcoint érint –, D’Agostino úgy véli, hogy a jelentőség nem az összegben rejlik, hanem abban, hogy ki és miért végzi a kísérletet.
Éles különbséget vont a korábbi nemzeti kísérletekkel, mondván: "Nem sértésként értem Salvadorra… ez nem olyan eset volt, hogy 'fel kell ráznom a gazdaságomat, mert rossz irányba tart'… Ez egy stabil eurózónás ország… nem kellett volna ezt tenniük." Ehelyett a cseh kezdeményezés egy hagyományos, formális folyamatot követett, teljes körű pályázatokkal, szállítói kiválasztással és hivatalos politikai elfogadással. D’Agostino szerint pontosan ez a strukturált megközelítés teszi potenciális kihívássá a status quo-val szemben. "Az ilyesmi ragályos, és látom, hogy nagyon-nagyon hamar több eurózónás [ország] is követi a példáját," tette hozzá.
Ez a megjegyzés egy tágabb érvelés része volt, amelyet D’Agostino az egész interjú során kifejtett. Folyamatosan hangsúlyozta, hogy az intézményi elfogadás kevésbé a tökéletes szabályozási egyértelműségtől, inkább a likviditástól, a hiteles piaci struktúrától és a "megfelelő" résztvevők bevonásától függött mindig is. "Mindig is kissé szkeptikus voltam azzal az érveléssel szemben, hogy az intézmények azért nem fektettek be… mert hiányzik a szabályozási egyértelműség," mondta. Bár az egyértelműség fontos, a "top háromban" szerepel, de a likviditás mögött és az alfa potenciál mellett. Ha a három feltétel közül kettő teljesül, "az emberek találnak módot."
Véleménye szerint a Bitcoin spot ETF-k már bevezettek valamit, amit az eszköz korábban nélkülözött: egy szerkezetileg kötelezett résztvevők csoportját. "Az ETF-ek véleményem szerint olyanok, mint a Bitcoin helyettes kereskedelmi felhasználói," érvelt. "Át kell szervezniük… ez be van építve az üzleti modelljükbe," stabilizáló erőként működve, hasonlóan az ipari felhasználókhoz az árupiacokon.
Amikor egy eurózónai központi bank teszteli a Bitcoint a mérlegén, ez a logika egy lépéssel feljebb kerül a láncban. D’Agostino nem fejtett ki egy nagy elméletet a "Bitcoin mint tartalék eszköz" témában – mérlegelt és óvatos volt a megfogalmazásban –, de a következtetés egyértelmű volt: amikor egy szabványos EU-finanszírozáshoz hozzáférő központi bank, amelynek "nem kellett volna ezt tennie", mégis úgy dönt, hogy továbbmegy, az segít normalizálni a Bitcoint a monetáris rendszer legkonzervatívabb rétegében.
Megemlítette az iparág folyamatos hírnév-javítási igényét is. D’Agostino azt állította, hogy a kripto nem tapasztalt több szerkezeti hibát, mint más piacok, megemlítve a Londoni Fémtőzsde több milliárd dolláros nikkelkereskedelmeinek törlését, mint egy kevésbé tárgyalt párhuzamot az FTX-szel. Megjegyezte azonban, hogy a kripto "hajlamos a treffereket kiemelkedő pozíciókba juttatni", míg a hagyományos pénzügy "jól rejti el a treffereit."
A javuló narratívák, az ETF által hajtott "helyettes" kereslet, és most egy eurózónai központi bank csendesen egymillió dollárt Bitcoinra szánva között D’Agostino általános üzenete az volt, hogy az intézményi elfogadás kevésbé egy hirtelen rohamról, inkább egy fokozatos, kitartó erózióról szól. "Nincs hullám," mondta a beszélgetés korábbi részében. "Ez egy fokozatos erózió, nem egy zuhanó hullám." Ha előrejelzése a cseh kísérlet ragályos természetéről beigazolódik, akkor ez az erózió hamarosan magából az eurórendszerből is előfordulhat.
A Bitcoin iránti érdeklődés túlmutat a New York-i eszközkezelőkon. A cikk írásakor a BTC 90 234 dolláron kereskedik. A bemutatott kép DALL·E-vel készült, a diagram pedig a TradingView.com-ról származik.
Gyakran Ismételt Kérdések
GYIK Eurózónás Nemzetek Bitcoin-vásárlások
Kezdő Szintű Kérdések
1. Mit jelent az, hogy az eurózónás nemzetek Bitcoin-vásárlásra készülnek?
Ez azt jelenti, hogy az eurót hivatalos pénznemként használó országok állítólag fontolóra veszik a Bitcoin hozzáadását nemzeti pénzügyi tartalékaikhoz, hasonlóan az aranyhoz vagy devizákhoz.
2. Ki a Coinbase intézményi üzletágának vezetője, és miért fontos a nyilatkozata?
Ez a Coinbase, egy nagy kriptovaluta-tőzsde vezető beosztású munkatársára utal. Nyilatkozata jelentősnek számít, mert közvetlen betekintést nyújt a nagy pénzügyi intézmények és kormányok közötti megbeszélésekbe és trendekbe.
3. Miért akarna egy ország Bitcoint vásárolni?
Az országok a Bitcoint potenciális értéktárolóként vehetik fontolóra, hogy diverzifikálják nemzeti vagyonukat, védekezzenek az infláció ellen, vagy részesedjenek egy új, globálisan kereskedett digitális eszközosztályban.
4. Ez tényleg most történik?
Nem, ez egy jelentett trendre vagy megbeszélésekre alapoz, nem egy konkrét vásárlás hivatalos bejelentésére. A kormányzati szintű növekvő érdeklődésre utal.
5. Mi az eurózóna?
Az eurózóna azon 20 Európai Uniós ország csoportja, amelyek az eurót fogadták el hivatalos pénznemüknek, mint például Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.
Haladó és Gyakorlati Kérdések
6. Mely eurózónás nemzetek fontolják meg ezt legvalószínűbben?
Bár nincs meghatározva, a progresszívebb digitális eszköz-szabályozással rendelkező, nagyobb gazdaságú vagy gazdasági innovációt kereső nemzeteket gyakran tartják lehetséges korai átvevőknek. Ez azonban spekulatív.
7. Hogyan vásárolna és tárolna egy ország ilyen nagy mennyiségű Bitcoint?
Valószínűleg egy összetett folyamat lenne, amely szabályozott megőrzőket, túlpiaci kereskedési asztalokon keresztül végrehajtva történne, hogy elkerüljék a piac megzavarását, szigorú biztonsági protokollokkal.
8. Mik a legnagyobb kockázatok egy Bitcoin-tartó nemzet számára?
A fő kockázatok közé tartozik a Bitcoin extrém áringadozása, lehetséges biztonsági incidensek, fejlődő szabályozási bizonytalanság és a fogyasztott energiájához kapcsolódó környezeti aggályok.
9. Hogyan befolyásolná ez a Bitcoin árát és a kriptopiaci?
A nagymértékű nemzeti vásárlások jelentősen növelhetik a keresletet, potenciálisan felnyomva az árat. Fő szavazatként lenne értékelve a bizalom mellett, valószínűleg fokozva az általános piaci hangulatot és legitimitást.
10. Tett már ilyet korábban bármely ország?
Igen, Salvador törvényes fizetőeszközzé tette a Bitcoint.