Egy csütörtökön közzétett Reuters-jelentés szerint a régóta várt kriptopiac-szerkezeti törvényjavaslat, az úgynevezett CLARITY törvény, talán nem is válik törvénnyé 2026-ban. Ez a bizonytalanság a banki szektor egyre erősödő ellenállásából adódik, különösen a stabilcoinok szabályozásának kulcsszabályaival kapcsolatban.
A törvényjavaslat új holtpontra jutott, miután a bankok elutasították a Fehér Ház kompromisszumos javaslatát. Ez a törés komoly kétségeket vet fel afelől, hogy a Kongresszus a választási időszak előtti korlátozott törvényhozási idő miatt egyáltalán előre tudja-e vinni a javaslatot.
A bankok azon rendelkezések ellen vannak, amelyek lehetővé tennék a stabilcoin-kibocsátók és más kriptovállalatok számára, hogy kamatozó termékeket és ügyféljutalmakat kínáljanak. Azzal érvelnek, hogy ezek az ösztönzők elvonhatják a betéteket a hagyományos bankoktól, megnehezítve számukra a hitelek finanszírozását és a hitelteremtést.
A kriptovállalatok viszont azt mondják, hogy a jutalmak kínálásának lehetősége elengedhetetlen a felhasználók vonzásához és a versenyképesség megőrzéséhez. A tilalmat versenyellenes intézkedésnek tekintik, amely a meghatározó bankok védelmét szolgálja.
A múlt hónapban a Fehér Ház közbelépett, hogy kompromisszumot közvetítsen, és javasolta a stabilcoin-jutalmak korlátozott esetekben – például peer-to-peer fizetéseknél – történő engedélyezését, miközben tiltaná a tétlen egyenlegekre vonatkozó jutalmakat. A tárgyalások ismerőinek állítása szerint ez az innováció és a betétstabilitás egyensúlyát célozta. Bár a kriptocégek állítólag elfogadták ezt a megállapodást, a bankok jelezték, hogy így sem tudják támogatni.
Banki források elmondták a Reutersnek, hogy a hitelezők sokkal szigorúbb korlátozásokat szeretnének a jutalomra jogosító tevékenységek körében. Egy rangos Fehér Ház-tisztviselő megjegyezte, hogy a bankok attól félnek, még a szűkebb keret is felgyorsíthatja a betétek kivonását. Egy bankipari forrás hozzátette, hogy egyes hitelezők szerint a megengedett tevékenységek továbbra is jelentősen gyengítenék betétbázisukat.
Néhány szenátor állítólag a banki szektor álláspontját támogatja, és az iparág képviselői úgy vélik, ezzel a politikai támogatással kedvezőbb feltételeket szerezhetnek.
A stabilcoin-kérdésen túl a törvényjavaslat más politikai kihívásokkal is szembesül, beleértve az etikai és az illegális pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatos nézeteltéréseket.
Az idő is jelentős akadály. A Szenátus korlátozott ülésszámára számíthat, különösen, mivel a törvényhozók hamarosan elhagyják Washingtont a nyári szünetre, hogy kampányoljanak a választásokért. Adrian Wall, a kriptobarát Digitális Szuverenitás Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a törvényjavaslat elfogadásának időablaka gyorsan zárul. Azt állította, hogy ha a javaslatot nem küldik el az elnöknek júliusig, nagyon nehéz lesz új lendületet kapni a választások előtt.
A politikai helyzet november után még kedvezőtlenebbé válhat. Ha a demokraták többséget szereznek a Kongresszusban, a kriptóbarát törvények elfogadásának esélye tovább csökkenhet.
A geopolitikai események tovább növelik a bizonytalanságot. Brian Gardner, a Stifel washingtoni főstratégusa szerint a Közel-Keleten zajló konfliktus miatt idén nehezebb a Kongresszusnak a kriptoszabályozásra összpontosítania. Gardner egy kedden közzétett feljegyzésében azt írta, hogy a törvényhozási naptár egyre inkább a javaslat ellen dolgozik: "A naptár válik a törvényjavaslat ellenségévé."
Gyakran Ismételt Kérdések
GYIK: A banki ellenállás a kriptopiac-szerkezeti törvényjavaslattal kapcsolatban
Kezdő szintű kérdések
1. Mi az a kriptopiac-szerkezeti törvényjavaslat, amiről folyton hallok?
Ez egy javasolt törvény az amerikai Kongresszusban, amely célja, hogy egyértelmű szabályokat hozzon létre a kriptovaluta-iparág számára. Fő célja meghatározni, hogy mely kormányzati szervek szabályozzák a különböző kriptoeszközöket és tőzsdéket, ezzel jogi egyértelműséget teremtve, ami jelenleg hiányzik az iparágból.
2. Miért ellenzik ezt a törvényjavaslatot a bankok?
A nagy banki érdekképviseleti csoportok szerint a jelenlegi szöveg kockázatos lyukakat hagyhat. Fő aggodalmuk, hogy lehetővé teheti a kriptovállalatok számára, hogy bankként működjenek anélkül, hogy ugyanazoknak a szigorú tőke-, fogyasztóvédelmi és pénzmosásellenes szabályoknak lennének alávetve, mint a hagyományos bankok.
3. Mit jelent a "2026-os elfogadás"? Miért fontos ez a dátum?
A "2026-os elfogadás" a törvényjavaslat következő reális esélyére utal, hogy törvénnyé váljon. A jelenlegi kongresszusi ülésszak 2025 elején ér véget. A probléma összetettsége és az erős ellenállás miatt az elemzők úgy vélik, hogy a folyamatot 2025-ben egy új Kongresszussal kell újraindítani, ami bármely lehetséges szavazást legkorábban 2026-ra tolja.
4. Hogyan érint ez engem, mint valakit, aki birtokol némi kriptót?
Rövid távon valószínűleg nem sokban. A közvetlen hatás politikai és eljárási jellegű. Hosszú távon azonban ennek a küzdelemnek a kimenetele határozza meg, hogy az Egyesült Államoknak lesznek-e világos, következetes szabályai a kriptotőzsdékre és tokenekre, ami befolyásolja azok törvényességét, stabilitását, valamint azt, hogy mennyire biztonságosan kereskedhetsz és tárolhatod eszközeidet.
Haladó és gyakorlati kérdések
5. Milyen konkrét változtatásokat követelnek a bankok a törvényjavaslatban?
A bankok elsősorban azt követelik, hogy minden olyan entitás, amely bankhoz hasonló funkciókat lát el – különösen az ügyfelek kriptoeszközeinek megőrzését – köteles legyen szövetségi biztosítású bankká válni, vagy annak leányvállalata lenni. Ez teljes körű banki szabályozásnak vetné alá őket, amelyet a bankok a pénzügyi stabilitás szempontjából szükségesnek tartanak.
6. Nem a kripto lényege, hogy a hagyományos bankrendszeren kívül működjön? Nem várható ez az ellenállás?
Igen, ez a feszültség központi eleme a vitának. Sok kriptoprojekt a decentralizáció és a diszintermediáció filozófiájára épült. A bankok viszont úgy látják, hogy a biztonság és a stabilitás szempontjából nélkülözhetetlen a szerepük.